Akkor a hír: hazajöttem Kínából, ez a hazajövetel történetesen Magyarországot jelent, az érzések tehát vegyesek, de a levegő határozottan jobb. :) Elég fáradt vagyok, most szunyókáltam pár órát, de korábban vagy 3 napig az utazás végett egyáltalán nem aludtam.
Jobb lett volna még Kínából írnom egy eljövetel előtti utolsó bejegyzést is, és ezt bizony akartam is, ami megakadályozott ebben az egyszerre vicces, érthetetlen, és achievementnek is tekinthető Úgytűnik, hogy a folyamatosan terjeszkedő Kínai Nagy(tűz)fal bannolta a blogomat Kínában, ezt legalább is onnan gondolom, hogy hazarepülés előtt Pekingben, a hostelből ahol aludtam egyet akartam frissíteni a blogomat, és a hostel wifije a VPN-emet automatikusan blokkolta, ami még nem szokatlan, de máskor a blogomat elértem VPN nélkül is, tehát futott Kínában rendesen, viszont ekkorra már nem tudtam megnyitni, viszont Magyarországról továbbra is meg lehetett nyitni, és a blog.hu többi blogját magát az oldalt továbbra is el lehetett érni Kínából is, csak az enyémet éri a megtiszteltetés. Persze lehet, hogy valami más error volt, de amennyiben az oldalak blokkolgatása elérte szerény blogomat, az azért lenne tök értelmetlen, mert a rendszer, hogy Kínában elérhetetlenné tesznek külföldi -vagy kínai- oldalakat, arról szólna, hogy a kínaiak információ befogadását korlátozzák, pl. arról, hogy milyen az élet a Nagy Falon kívül. Az, hogy egy magyar nyelvű, itthoniaknak szóló -úgy tűnik csak 2-3fős látogatottságú- blog elérését korlátozzák Kínában, -amit kínai amúgy se tudna elolvasni, és miért is tenné- nem feltétlenül szolgálja a kapitalizmus építését. Mindegy ők tudják.
Hazaértem tehát, ez egy két és fél napos kaland volt alvás nélkül, itteni idő szerint tegnap este érkeztem, de persze nem oda ahonnan elindultam, mert faterék azóta költöztek egyet, így egy új helyen aludtam ismét. Nem aludtam túl jól, megint új hely, stb., hajnal tájra sikerült rendesen elaludnom, és a korábbi évek szokásának meg felelően a muter kelt hajnali fél8-kor; "ébresztő, kész a reggeli", hirtelen azt se tudtam, hol vagyok...de mindenesetre hazaértem.
epilógus...
Alapvetően egy jó, érdekes, és tapasztalatokkal teli év volt, sok érdekes embert ismertem meg, sokat utaztam, mondjuk nem olyan sokat tanultam, de hát a kettő az fordítottan arányos ugye. Hogy hosszútávon is megérte-e azt majd csak az idő fogja megmondani. Hogy velem mi lesz most a közel s távol jövőben arról fogalmam sincs, az most biztosnak tűnik, hogy szeptemberben nem megyek vissza Kínába, és most egy darabig itt leszek, pihi, az életem rendezgetése jön stb.
Köszönöm mindenkinek az egész éves figyelmét, -már akire vonatkozik. :)
Most elköszönök, de ha valami hozzáfűznivalóm még akadna a témához, akkor azt itt újra megosztom majd a nagyérdeművel, vagy ha majd újra valami olyan élethelyzetbe kerülök amit megosztásra érdemesnek vélek, akkor újraizzítom vagy ezt a blogot, vagy újat nyitok... ki tudja hogy alakul még...
Sziasztok!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.