Előre jelzem, hogy ez egy hirtelen felindulás szülte bejegyzés ~
Ugyan nem én kértem magam ebbe a porfészekbe, de sok sorstársam közül sokan maguknak jelölték ezt a helyet persze nem tudja, hogy milyen. Egyébként nagy tudású tanárom és mesterem szerint ha Kínába jövünk tanulni, akkor először jöjjünk a legputribb helyre, ott unalmunkban is tanulunk, meg beszélgetünk emberekkel stb.

Na most felhívom minden leendő sorstárs figyelmét, hogy ez NEM így van, be ne tessünk ennek dőlni, jah és aki nem bírja extrém módon a hideget, az északra se jöjjön, higgyen nekem mindenki tökmindegy a nyelvjárás, a suliba így is úgy is mandarin van, az utcán meg egyébként se érteni semmit. De az ilyen hiedelmeknek ne dőljünk be, hogy itt fűtenek, jobbak az épületek stb. Még nincs fűtés, a légkondival próbálok fűtögetni, de amilyen az épület kb az utcát fűtöm vele. Az sem állja meg a helyét, hogy itt jobban lehet tanulni, igazából nincs itt kivel kínaiul kommunikálni, (városokban azért lehetne). Napok óta viharos és szakadó eső, havaseső, tegnap- tegnapelőtt sikerült valahogy minden igyekezetem ellenére megfáznom, és ma már nagyon rosszul voltam el se hagytam a szobát. Egész nap próbáltam kikúrálni magam, hogy holnap suliba mehessek mert holnap, és jövőhéten minden nap negyedéves kis sulis vizsgák lesznek (nagy tétje nincs de be kell rá menni) mivel viszont semmit nem tudtam rájuk tanulni, így valószínűleg úgy húznak meg rajta, mintha ott se lennék.

És ami feltette az i-re a pontot nálam ma, az hogy amikor menni akartam fürdeni nem volt meleg víz - ez pár perce volt- pedig igazán akartam volna most zuhanyozni egyet, mert egész nap próbáltam magam kiizzasztani, hogy jobban legyek, viszont emiatt nagyon rámférne az a zuhany. Máskor is előfordult ez már, most legalább volt annyi eszem, hogy nem a zuhany alatt jövök rá, (most meg is pusztultam volna akkor) így csak a kezem fagyott le amíg hiába vártam a  meleg vizet. (Hallottam ilyen pletykát, hogy itt napelemről megy a meleg víz... hát remélem, hogy nem, mert nem lenne jó ha egész télen nem lenne. Mindenesetre nem vagyok hajlandó hideg vízben fürdeni, úgyhogy erről ennyit.)

Úgyhogy ezért gondolja át százszor minden kedves Kínába látogató, hogy milyen no-name helyre jön először, mert meghatározó lehet az élmény. Én is minden nap küzdök magammal, hogy racionálisan, objektíven kezeljem a kérdést és ne emocionálisan, általánosítva, de így is kezdi velem ez a falu megutáltatni egész Kínát, (ami persze nem mindenütt egyforma).

Ezeken kívül még történt ez-az a héten, de már nem igazán emlékszem, és nem is nagyon érdekel... voltunk pl. egy kis egyetemi éneklős ki-mit-tud-on ahol pár diák kantoni dalokat énekelt... nem volt túl izgi, de legalább 1-2 óra elfoglaltság.
Két magyar sorstársam ellátogatott a falu "legjobb" kórházába; az egyiknek nagyon fájt a lába a másik volt a tolmács... én nem voltam ott de a részletes elbeszélés alapján afrikai állapotokat idéző kórház és orvosi ellátás lebeg a szemem előtt és az a tény, hogy soha nem akarok orvoshoz kerülni Kínában, inkább itt pusztulok a szobámban, legalább méltóságban. (Próbáltam most az illető blogjáról eme kórházas részt belinkelni, de úgy tűnik, hogy erre a felületre nem tudok szöveget bemásolni.)

Jah és akkor eloszlatnék még egy tévhitet, ha már ez egy ilyen bejegyzés; azt is el lehet felejteni már, hogy Kína olcsó hely. MÁR NEM AZ. Minimum magyar árakkal lehet számolni, de bizonyos "nyugati típusú" termékek tehát minden ami otthon alapvető és normális, még drágább is. Egykét árucikket találtam olcsóbbnak itt, pl. pendrive, egyéb ilyen perifériák, de ez ugye nem napi fogyasztási cikk.

A kínaiakkal való szocializálódás terén is levontunk egy határozott tanulságot (azonkívül, hogy itt falun a társasági választék elég sovány): az a pár kínai akik először érdemben szociálisabbnak tűnnek, -és nem csak megbámulnak lefotóznak stb- is csak két három napig tartanak minket érdekesnek általában, és szocializálódgatnak velünk, utána ugyanolyan nagy ívben tesznek a mi fejünkre is mint a többi kínaiéra... (ugye az élet kemény, melo van, verseny van, nincs idő társas kapcsolatokra). Erre a megoldás az lenne ugye, hogy naponta új társaságokat összeszedni, de ahhoz meg itt a felhozatal alkalmatlan.

Jah és még valami: korábban említettem ugye, hogy a koli épületünknek konkrétan nincs bejárati ajtaja, csak maga a lyuk ajtólap nélkül, és így a lépcsőház, folyosók, fürdőhelyiségek a kintivel egy légteret alkotnak, és mondtam, hogy kiváncsi vagyok, hogy ezt hogy téliesítik, feltesznek e a keretbe egy ajtót... nos a téliesítés jelentem kínaiasan megtörtént, és így is marad: felraktak egy függönyt (!) igen egy függönyt...


PS.: egy perce kizártam magam (önzáródó szobaajtók vannak), küldettem a portásnéniért, h engedjen be, jött és nem akart beengedni, mert kitudja h ki vagyok...déli akcentusával vmi fényképet magyarázott, h nem hasonlítok a leadott fényképemre... visszament megnézni mégegyszer... addig én a hideg folyosón dekkolok egy vékony pulcsiban amiben csak épp kiszaladtam valamiért... még azt is akarta, hogy menjek ki vele a portára lecsekkoltatni, ami egy másik épület tehát kimenni a viharba így ahogy vagyok; mondtam h azt várhatja... hosszas könyörgés, várakozás után beengedett...
hihetetlen milyen idegesítő emberek vannak itt.

PPS: Rájöttem, kik a legdzsuvásabb nemzet innen a koliból, és az eredmény engem is meglepett, mert sok fejlődő országból képviseltetik itt magukat az emberek, de akik a legretkesebb disznóólat tudják itt varázsolni maguk köré, azok a dél-koreaiak. Igen én is csodálkozom... példákat nem szeretnék mondani, mert durva, és ez a blog nem az a kategória ahol ez elférne, de tessék elhinni. Egyébként a dél-koreaiak bizonyulnak még sok kategóriában elsőnek: legkirekesztőbb- "idegen-elutasítók", nyelveket legkevésbé beszélők, legidegesítőbb... és úgy általában az egész kolinak tele a hócipője velük... Jómagam is eléggé megutáltam őket ez idő alatt; az első időszakban még kb. próbáltak normálisak maradni, de már a szándék is elszállt.